Hol vannak és mire emlékeztetnek a régi angyalföldi utcanevek?
(a második világégés előtti időkből)
Budapest, Visegrádi utca 81.
Aba-utca. Párhuzamosan halad az Aréna-úttal és a Lehel-utcától a Vágány-utcáig terjed.
— Aba Sámuel, a hagyomány szerint, Edömér hun vezér ivadéka, Szent István húgának, Ilonának férje s a harmadik magyar király, akit Péter király ellen feltámadt nemzeti mozgalom emelt 1041-ben a királyi székbe. Rövid ideig tartó uralkodása alatt állandóan III. Henrik német-római császárral háborúskodott, aki viszont Péter újbóli trónrajuttatásáér küzdött. Ménfőnél 1044. július 5-én árulás miatt III. Henrikkel szemben csatát vesztett. Hívei közé menekült, Füzesabony tájékán gyilkosság áldozatául esett. Az általa alapított monostorba temették s midőn néhány év múlva sírját felbontották, a hagyomány szerint sebeit begyógyulva találták. A hagyomány azt mutatja, hogy a nép Aba Sámuelt mint igaz barátját szerette.
Agyag-utca. A Rákospatak felett a Váci-úttól a Tatai-útig halad.
— Az agyag földpát tartalmú kőzetek elmúlásából oly módon keletkezik, hogy a szénsavas víz kioldja a földpátok nátrium- és kálium-szilikát tartalmát. Tiszta állapotban kaolin vagy porcellánföid a neve, ha másnemű ásványrészekkel keveredik, fazekas vagy közönséges agyagnak nevezik. Vízzel nedvesítve könnyen alakítható s így nyert alakját megtartja, miért is belőle edényeket, használati és dísztárgyakat, épülettéglákat készítenek.
Ágyú-utca. Merőlegesen halad a Róbert Károly-körútra a Fóti-úttól kezdődőleg. — Az ágyú nehéz lőfegyver, amit ezért talapzatra, ágyra erősítenek. Csöve 18—35-ször oly hosszú, mint csöveinek átmérője. Ágyúból nagyobb kezdősebességgel, laposabb ívű pályával és nagyobb távolságra lehet lőni. Csövét régebben vasból, majd bronzból, újabban cementezett acélból készítették. Gábor Áron a szabadságharc idején híres ágyúöntő volt.
Ambrus-utca. A Reitter Ferenc-utcától a Tatai-útig tart.
— Ambrus Zoltán író és esztétikus volt. Legnevezetesebb műve: „Midas király". 1861-ben, február 22-én Debrecenben született. Jogásznak készült, de később íróvá lett. Irodalmi munkásságáért a Kisfaludy- és Petőfi Társaság tagjává választották.
Angyalföldi-út. A Váci-úttal párhuzamosan, a VI. kerületben lévő Lőportár-utcától a Róbert Károly-körútig halad.
Apály-utca. A Váci-úttól a Fóti-útig tart s még ma is rendezetlen.
— A tenger felszínének süllyedését apálynak nevezzük. Az apály oka a Napnak és Holdnak, de legfőképen a Holdnak vonzó ereje, melynek hatására az óceánok, tengerek mozgékony vizei, a legerősebben vonzott pont felé nyomulnak s így a leggyengébben vonzott helyeken bekövetkezik az óceánok, tengerek vizeinek süllyedése, az apály. Mivel a föld 24 óránként tengelye körül egyszer megfordul, az árapály minden pontján naponként kétszer észlelhető.
Arasz-utca. A Szabolcs-utcától a Vágány-utcáig haladó igen rövid utca.
— Régebben az arasz hosszúságmérték volt. Arasznak nevezték a felnőtt férfi kifeszített tenyerét a kisujjától a hüvelyk ujjáig.
Árbóc-utca. Az Esztergomi-úttól merőlegesen halad a Váci-útra.
— Árboc az a rúd, melyen a hajók vitorláit, lobogóit, jelzőlámpáit stb.-t helyezik el. Az árboc a vitorlás hajók nélkülözhetetlen része. Az árbocok számát a hajók nagysága szabja meg. Egy teljes árbócattal bíró hajónak (a hajó orra felé) előárbóca, középső- vagy fő-árbóca és tatárbóca van. Az árbocok száma és a hajó felszerelése után a kereskedelmi vitorlásokat Bark, Brigg, Sóner stb.-nek nevezik. (Megjegyzés: előtte Névtelen-utca volt a neve.)
Aréna-út. Elválasztja Angyalföldet a Szent István és Terézvárostól s egyúttal déli határvonala is. A Váci-úttól a Vágány-utcáig terjedő része tartozik Angyalföldhöz.
— 1875 előtt útvonalán, az úgynevezett Váci-védgát haladt. Összekötő útja volt a Városliget és a régi lóversenytérnek; a lóversenyteret a lovak küzdelmi porondjának tartották és Arénának (küzdőtér) nevezték. Az utca neve ma: Dózsa György-út.
Árva-utca. Angyalföld legfelső csúcsánál, a Váci-úttól Újpest határvonaláig terjed.
— Árva a legrégibb magyar személynevek egyike. Jelentése közismert. Neve Árva megyére utal, melynek tótjai jobbára erdőművelők és juh-tenyésztők voltak s nyárra az Alföldre szegődtek aratómunkára. Székhelye: Alsókubin. Nevezetesebb helysége a sziklaváráról híres Árvaváralja.
Baba-tér. A Fiastyúk-utca és Fövény-utca kereszteződésénél.
— Baba, bábu, báb a kisgyermek játékszere. A földkerekség legrégibb és legelterjedtebb játékszere. Anyaguk szerint rongy-, porcellán-, fa-, francia-, angol-, dísz-, szerencse- (tabu) babákról beszélnek.
Babér-utca. A Váci-úttól a Tatai-útig halad keleti irányban.
— A babérfa a Földközi-tenger partvidékén díszlő örökzöld fa, melynek leveléből fűszert, gyümölcséből olajat, kenőcsöt készítenek. Az ókorban Apollónak volt szentelve; a babérkoszorú ezért az érdem és hírnév jelképzője volt.
Balzsam-utca. Az Angyalföldi p. u. előtt húzódik végig.
— A balzsamfa Arábia és Kelet-India csonthéjas növénye. Nedvéből, kérgéből és gyümölcséből készültek régebben a gyógyírok és gyógykenőcsök.
Bárka-utca. A Dunától a Párkány-utcáig halad ugyancsak nyugatról-keleti irányban.
— Bárka tulajdonképpen hajót jelent, amit Noé, a bibliai hajós készített először Isten parancsára. Ez a bárka mentette meg Noét és családját, valamint az állatok két-két példányát. A középtenger vidékén az árboc nélküli evezős csónakot, hazai halászaink azt a likascos oldalú, hajószerű vízieszközt nevezik bárkának, amelyek arra szolgálnak, hogy a kihalászott halakat életben tartsák.
Béga-utca. A Váci-útra merőlegesen tart a Dunapart-ról.
— Béga folyó a Krassó-Szörény megyében levő Pojana-Ruszka hegységben ered és Titellel szemben ömlik a Tiszába. 1718-ban kezdték el mintegy 70 km hosszúságú alsó részét szabályozni, hogy környékét az árvizektől mentesítsék. A csatornaszerű szabályozással 1880-ban készültek el. Ezt a részét ettől kezdődőleg Béga-csatornának nevezték.
Béke-tér. A Lehel-utca és Szegedi-út kereszteződésétől az Országbíró-utcáig terjed.
— Neve közismert fogalmat fejez ki. A béke feleleveníti az őskeresztények békecsókját, az indiánok békepipáját és a magyarok békepoharát, melyet fenékig ittak kiengesztelődésük örömére.
Békeutca. A Béke-tértől északi irányban Újpestig halad.
— Jelentését fentebb már láttuk.
Bence-utca. A Váci-úttól párhuzamosan a Fövény-utcától a Máglya-utcáig terjed.
— Emlékezetünkbe idézi Arany János Toldi Miklósának öreg szolgáját, Bencét. Benedek becenevéül is használják, valószínű, hogy úgy származott, mint Vincentinusból a Vince név.
Berettyó-utca. A Dunapartról merőlegesen halad a Váci-útra.
— A Berettyó a Bihar-hegységben ered és mocsarakat alkotva a Sebes-Körösbe ömlik.
Bodor-utca. A Dunapart felől a Váci-út felé halad.
— Bodor: Árpádkori személynév. Valószínűleg a török eredetű Bodur szóból ered, mely törpét, alacsonyát jelent. A Bodor nevet mind a nemesek, mind a pórnép használták.
Bókay-tér. Az Aba-utcától felfelé, a Szabolcs-utca és Vágány-utca között fekszik.
— Bókay János idegorvos, budapesti egyetemi tanárról nyerte az utca elnevezését, ki 1822-ben Iglón született és 1884-ben meghalt, őt tartjuk a magyar tudományos gyermekgyógyászat megteremtőjének.
Bolond-utca, A Váci-úttól a Tüzér-utcáig halad, az Aréna úttól északra az első utca.
— Botond a kalandozó magyarok egyik legismertebb vezéralakja, aki Lehel és Bulcsú vezérekkel együtt. Zsolt fejedelem kiskorúsága alatt a kormányt vezette. Kalandozásai közül legismertebb a konstantinápolyi, hol egy görög óriást párbajban megölt és a monda szerint előzőleg buzogányával a vár kapuján olyan rést ütött, hogy rajta egy ember könnyedén ki-bejárhatott. Ugyancsak Botond volt egyike azoknak a vezéreknek, akik 937 táján Német-, Francia- és Olaszországon átvonuló, kalandozó magyar sereg egyrészét vezették.
Csáklya-utca (ma Láng László-utca). A Dunától keleti irányba a Váci-útra merőlegesen halad. (Megjegyzés: azóta Turbina utca.)
— A csáklya szigony alakú, vagy kettősvégű vaskampóval ellátott rúd, melyet a hajósok kikötéskor vagy elindulásnál, a halászok vízbőlmentés alkalmából, vidéken tűzoltásnál használnak.
Csallóköz-utca. Rövid utca a kisvasúttól a Váci-útig.
— Csallóköz a Kis-Alföldhöz tartozó dunai sziget. Régebben
az esztergomi érsek tulajdona volt. Áldott termékenysége közismert. Egykori főhelye Vajka nagyközség volt.
Csángó-utca. A Váci-utat a Lehel-utcával köti össze.
— Csángóknak nevezik azokat a magyarokat, akik Moldvában és Bukovinában tömegesebben laknak. 1442-ben Báthory vajda erőszakossága és az 1763—64. évi székely határőrezred erőszakos felállítása miatt kivándoroltak. A Szent László Társulat Szent László-u. 26. sz. alatti volt bérháza jövedelméből (106 lakás) segélyezte a csángó magyarok iskoláit.
Csata-utca. A Róbert Károly-körúttól a Béke-térig, a Lehel-utcával majd párhuzamosan halad.
Csavargyár-utca. A Dunától a Váci-útig halad.
— Nevét az Első Magyar Csavargyártól örökölte, melynek északi gyároldalán vonul végig. A csavar (sróf) a legegyszerűbb gépek egyike.
Csele-utca. Ugyancsak a Dunaparttól a Váci-útig halad.
— A szomorú emlékű mohácsi csatából menekülő II. Lajos a megáradt Csele-patakban (annak átugratása közben lovával együtt) 1526. augusztus 27-én lelte halálát.
Cserhalom-utca. A Lipótvárosi pályaudvarról kiinduló körvasút vonala mellett halad. (Megjegyzés: később Vizafogó teherpályaudvar.)
— Cserhalomnál vívta 1070 táján Szent László királyunk legendás emlékű csatáját a kunok ellen.
Csongor-utca. A Teve- és Levente-utcákat köti össze.
— Vörösmarty Mihály drámájának, „Csongor és Tündének egyik főalakja. Vörösmarty, Gyergyai Albert olasz eredetű „Egy Argyérus királyfi" című műve nyomán írta Csongor és Tündéjét.
Csuka-utca. A körvasúttól, a Váci-útig terjedő rövid utca.
— A csuka folyók és tavak kacsafejű, legfalánkabb ragadozó hala. Húsa jóízű, megnő 1—2 méterre is, súlya 10—15 kilogrammot is nyomhat.
Dagály-utca. A Dunaparttól a Váci-útig halad.
— A dagály az apálynak ellentéte, melynek magyarázatát az Apály-utcánál adtuk.
Diós-utca. A Palóc-utcától a Dévényi-útig terjed.
— Hazánkban sok a Diós község: Diósgyőr, Diósjenő, Diószál stb. A fehérmegyei Diós (ma Diósd) nagyközségben szállt meg Szent Gellért püspök végzetes utazásakor, amikor I. Endréhez Pestre sietett, ahol azután az ősvallás hívei, a mai Gellérthegyről a Dunába lelökték
Dráva-utca. Ugyancsak a Dunától a Váci-útig húzódik.
— A Dráva a Duna legnagyobb mellékfolyói közé tartozik. Tirolban ered, Karinthián, Stájerországon át jut magyar földre és Almásnál (Eszék alatt) ömlik a Dunába. Hossza 749 kilométer, melyből 610 kilométer hajózható.
Eszter gomi-út. A Dráva-utcától indul és a Lipótvárosi pályaudvar keleti oldalán halad.
Faludi-utca. A Váci-útról indul és a Palotai-útba torkol.
— Nevét Faludi Ferenc S. J. költőtől és írótól kapta, aki 1704ben Németújváron született és 1779-ben Rohoncon halt meg. A Jézus Társaság egyik legtevékenyebb tagja s mint ilyen öt éven át Rómában tartózkodott, ahol megismerte a külföldi irodalmat. Ennek hatása alatt ő maga is verseket, vallásos énekeket, iskolai színjátékokat ír. Írásai nyelvi szempontból jelesek. Emlékére Szombathelyen Faludi Társaság alakult.
Fáklya-utca. A Szent László-utcától a Tatai-útig halad, mint a Fövény-utca folytatása.
— A fáklya szurokból, viaszból, gyantából stb.-ből készült, erős lánggal égő, mesterséges világító eszköz, melyet csak a szabadban vagy barlangokban alkalmaznak. (Fáklyásmenet, tűzoltók petróleum fáklyája esti és éjszakai tűzoltásnál.)
Fáy-köz. A Fáy-utcától a Forgách-utcáig húzódik.
— Nevét Fáy András írótól kapta, aki az Első Hazai Takarék-pénztár egyik megalapítója volt. Mindenki által ismertek meséi és aforizmái, ő írta az első magyar társadalmi regényt: A Bélteki ház.
Fáy-utca. A Váci-útról keletre a Tatai-útig vonul.
— Emlékeztetője fentebb.
Felső-rakpart. Tulajdonképpen az Újpesti rakpartnak a Rákospatakon felüli folytatása, amely még rendezetlen.
Fiastyúk utca. A Göncöl-utca és Máglya-utca kereszteződéséből keletnek indul és félkörívben a Futár-utca és Béke-utca kereszteződésénél kialakuló térig terjed.
— A Fiastyúk tulajdonképen csillagcsoport, mely több mint 7000 csillagból áll, de szabad szemmel csak két csillagot látunk belőle. Görög nevét a Plejadokról, Atlas és Pleine két leányáról kapta, kiket Zeus, a monda szerint, haláluk után az égre helyezett.
Forgách-tér. A Fáy-utcától a Forgách-utcáig, a Béke-utcától az Üteg-utcáig terjed.
— Nevét Forgách Balázsról nyerte, aki Durazzói Kis Károlyt, a 39 napig uralkodó (Nagy Lajost követő) magyar királyt, 1387. február 8-án hátulról, orozva legyilkolt, hogy Nagy Lajost, illetve családját ért igazságtalanságot megbosszulja.
Forgách-utca. A Váci-úttól a Tatai-útig halad.
— Emlékeztetője Forgách-térnél.
Fóti-út. A VI. kerületből indul és a Róbert Károly-kőrútig ér el.
— Nevét Fót pestmegyei nagyközségtől kapta. Fót községben van a gróf Károlyi-család nevezetes re-naissance stílusú, műkincsekben gazdag temploma.
Fövény-utca. A Váci-utat a Szent László-utcával, nyugati-keleti irányban köti össze.
— A fövény tulajdonképpen a folyók medrében, partjain található igen finom homok, Petőfi a Tisza c. költeményében használta: „Ahol álltam sárga fövenyszőnyeg volt terítve". Föveny-homokból készítik préselés útján, égetés nélkül a homoktéglát. Mésszel kevert föveny-homokból készül az építkezéseknél használt habarcs (malter).
Frangepán-utca. A Váci-úttól a Tatai-útig tart.
— Nevét Frangepán Ferenctől kapta, aki sógorával, Zrinyi Péterrel együtt, mert résztvettek a Wesselényi-féle összeesküvésben, 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték.
Futár-utca. Az Üteg-utcától a Tatai-útig halad.
— Futár, hírküldönc, háborúban és külügyi szolgálatban híreket közvetít.
Gács-utca. A Váci-utat a Tömöri-utcával összekötő utca.
— Gács nógrádmegyei kisközség, mely Forgách híres váráról és posztógyáráról nevezetes.
Gömb-utca. A Lomb-utcától a Dévényi-útig halad.
— A gömb a golyóalakú testnek a felülete, melynek minden pontja a gömb középpontjától egyenlő távolságra van. Ez a távolság egyúttal a gömb sugara.
Gömöri-utca. A Vágány-utcával párhuzamosan a Hunutcától a Róbert Károly-körútig tart.
— Gömör vármegyét az Alacsony Tátra és a Gömöri Érchegység láncai ágyazzák be. Folyói: Garam, Sajó, Rima, Gölnic és Hernád. A vármegye ásványvizekben és vasbányákban gazdag, vasipara virágzó. Székhelye: Rimaszombat.
Göncöl-utca. Mint a Röppentyű-utca folytatása a Rákospataktól Újpest határáig halad.
— A Göncölszekér az északi mennyboltozat legismertebb csillagképe. Hét csillagból áll, melyek közül négy a kocsit, három pedig a rudat alkotja. Nagy Medve néven is ismert. Hozzá hasonló alakú a Kis-Göncöl, melynek egyik csillaga az Északi Sarkcsillag, amelyet megtalálhatunk könnyen, ha a Nagy-Göncöl kocsija hátulsó két csillagának irányát meghosszabbítjuk, s erre az elképzelt vonalra a két csillag távolságát ötször reámérjük.
Gyöngyösi-út. A Váci-úttól a Reitter Ferenc-utcáig tart.
— Gyöngyösi István költő, született 1625 körül Radváncon, meghalt 1704-ben Gsetneken. Gömör vármegye táblabír áj a volt, többízben követe és alispánja. Korának egyik legkiválóbb epikusa volt. Művei közül legismertebbek: A Marssal társalkodó Murányi Vénusz, Poraiból megéledt Phoenix, Csalárd Cupido.
Hajdú-utca. A Róbert Károly-körúttól Újpestig halad.
— A régi magyar katonákat hajdúknak is nevezték. Bocskay István a kóbor csapattá vált szabad hajdúkat nagy részben Szabolcs megyébe telepítette. Az általuk lakott megyerészt 1876-ban Hajdú megyének nevezték el.
Huba-utca. A Váci-utat a Tüzér-utcával köti össze.
— Huba a hét magyar vezér egyike, aki Árpád megbízásából 892 táján Felső-Magyarország meghódítására indult és Nyitra vidékén telepedett le törzsével. A mai Szemere-család Huba vezértől származtatja magát (de genere Huba).
Hun-utca. A Tüzér-utcától a Vágány-utcáig tartó útvonal.
— A magyarokkal rokon hun nép, az ural-altáji népcsaládhoz tartozó középázsiai nép voltak, akik Kr. u. 375 táján az alánok legyőzetése után átlépték a Don folyót. E ősi hazájukat elhagyva, Attila vezérlete alatt a Dunáig jutottak el és birodalmat létesítettek. Attila halála után (454) a hun birodalom felbomlott és a hun törzsek a Pruth és Dnyeper mögé vonultak, ahol az V. század végén eltűntek.
Janicsár-utca. A Váci- és Fóti-utakat köti össze.
— A janicsárok mohamedán hitre térített keresztény (legtöbbje magyar) gyalogos katonák voltak. Első időkben a török sereg legmegbízhatóbb katonái, de később lázongásaik miatt magukra a szultánokra is veszedelmesekké váltak. II. Mahmud 1826-ban véres harcok árán tudta csak a janicsárokat feloszlatni.
Jász-utca. A Róbert Károly-körúttól Újpest határáig húzódik el.
— A jászok valószínűleg Szent László által telepített és keresztény hitre térített hunok ivadékai. A Zagyva melletti szállásaikból alakult ki a jászság területe, melyet 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe olvasztottak. A jász nem emlékeztet az angyalföldi jasz-szokra, mert a névből hiányzik az á hang és az sz hangot kettőzve ejtették ki.
Káka-utca. A Futár-utcától a Tatai-utcáig halad.
— A káka (scirpus) a víz körül termő sásfélékhez tartozó fű, melyet tetőfedésre, kosárfonásra, sok helyen takarmányozásra is használnak.
Kárpát-utca. Az V. kerületből indul és csak egy utca-hossznyira ér be Angyalföldre.
Karmelita-utca. A Huba-utcától a Klapka-utcáig terjed.
— Nevét, amely azelőtt Oldal-utca volt, a kezdeténél lévő karmelita atyák templomától kapta. A rendet 1156-ban a Kármel-hegyen élő remeték alapították. Az itteni rendház atyái a sarútlan karmeliták rendjéhez tartozik.
Kartács-utca. A Hajdu-utcától a Lehel-utcáig ér.
— A kartácsot, mint lövedéket közelharcban alkalmazták (az ágyút kartácsra töltötték). Bádogszelencébe zárt golyókból, vasdarabokból állt. Már a csőben elrepedt a szelence s a golyókat, vasdarabokat a cél felé hajította. Különösen használatos a török várháborúkban volt. Az első világháborúban vashengerbe zárva, mint shrappnelt használták.
Kerekes-utca. A Jász-utcától a Palóc-utcáig tart.
— Nevét Kerekes Sámueltől nyerte, aki a XVIII. század hírlapírója volt és 1792-től 1802-ig megjelent „Magyar Hírmondóit szerkesztette.
Klapka-utca. A Váci-úttól a Tüzér-utcáig halad.
— Klapka György honvéd-tábornok a szabadságharc fegyverletétele után is, 1849. szeptember 27-ig Komárom várát védelmezte.
Lajta-utca. Az Újpesti rakpartot köti össze a Párkány-utcával.
— A Lajta a Duna jobboldali mellékfolyója, melyen Ausztria és Magyarország határt vont. Nóta is szól róla: „Túl a Lajtán, áthallik a Kossuth-nóta“.
Latorca-utca. Ugyancsak az Újpesti rakpart és Párkány-utca között halad.
— A Latorca a Bodrog egyik ága, a Keleti-Beszkidekben ered, Zéténynél felveszi a Laborcot, majd az Ondával és Topolylyal egyesülten a Bodrog folyót alkotja.
Lehel-utca. 1879 előtt Nagylőportorony-utca néven volt ismert. A VI. kerületben levő Ferdinándhídtól a Béke-térig halad. 1937-ig a Róbert Károly-körúttól (illetve Hungária-körúttól) a Béke-térig terjedő szakaszát, az angyalföldi tébolyda megfigyelő épületéről Figyelő-utcának nevezték.
— Lehel, vagy másként Lél vezér, a hét magyar vezér egyikének, Tasnak a fia, Lehel az alpári ütközetben tűnt fel vitézségével. 907-ben már Zsolt fejedelem gyámja. 955-ben az Augsburg melletti Lech-mezőn a németek fogságába került, kik Regensburgban felakasztották. A hagyomány szerint kivégeztetése előtt engedélyt kért arra, hogy utoljára kürtjébe fújhasson. A kürttel a hitszegő Konrád herceget oly erővel vágta fejbe, hogy az szörnyet halt. Kürtjét Jászberény múzeumában őrzik.
halad.
— Levente Árpádnak fia volt, aki 894-ben a bolgárok ellen igen vitézül harcolt. A magyarok az ő vitézsége nyomán nevezték el a hősiesen harcolókat leventének.
Lomb-utca. A Petneházy-utcától a Rozsnyai-utcáig tart.
— Lombnak nevezik a lomblevelű fák leveleinek összességét. A lehullott lombot, leveleket harasztnak nevezik.
Madarász Viktor-utca, A Máglya-utcától a Veszprémi-útig húzódik.
— Madarász Viktor az újabb magyar történelmi festőművészet úttörő, nagy alakja. Külföldön nagy sikereket aratott, itthon alig értették meg. Nevezetes művei: Hunyadi László síratása, Zrinyi Ilona a vizsgálóbíró előtt, Zrinyi Péter és Frangepán Ferenc.
Máglya-utca. A Váci-utat a Tatai-utcával köti össze.
— Máglya az a farakás, amelyen a régmúltban a tűz-halálra ítélteket és keleten a halottakat elégették. A boszorkányokat a máglyán égették el, mert a közhiedelem szerint nem volt szabad vérüket ontani.
Meder-utca. A Dunaparttól a Váci-útig terjed.
— Medernek nevezzük a folyó ágyát, árkát, melyet szükség szerint mesterségesen is szabályoznak, hogy a folyók vízét megfékezzék. Reitter Ferenc, akiről Angyalföldön utcát neveztek el, egyike volt a legnevesebb Duna- és Tisza-szabályozóknak.
Mohács-utca. A Tüzér-utcától a Vágány-utcáig megy.
— Mohács baranyamegyei nagyközség a Duna közelében. A község melletti síkság volt a színhelye a gyászos emlékű mohácsi vésznek 1526. augusztus 29-én, mikor a törökök megsemmisítették Tömöri Pál kalocsai érsek vezérsége alatt harcoló 28.400 főnyi magyar sereget, alig másfél órai harc alatt. A király — mint a Csele-utca emlékeztetőjénél olvastuk, — a Csele-patakba fúlt.
Mór-utca. A Jász-utcánál kezdődik és a Dévényi-útnál végződik.
— Mór fejérmegyei nagyközség. Határában 1848. december 30-án Percei Mór csatát vesztett az osztrákokkal szemben.
Morva-utca, A Dunától a Párkány-utcáig ér.
— Morva a Duna baloldali mellékfolyója és Dévénynél a Dunába ömlik, hossza 385 kilométer. Egy darabon természetes határ volt Ausztria és Magyarország között.
Mura-utca. A Cserhalom-utcától a Váci-útig tart.
— A Mura a Dráva baloldali mellékfolyója. Salzburgban ered és Légrádnál a Drávába ömlik.
Országbíró-utca. A Röppentyű-utcától a Tatai-utcáig vonul.
— Az országbíró, a nádor után rangban következő nagyzászlós úr. Az országbírói méltóságot Szent István alapította s a királyi bíráskodást az országbíró vezette. 1884 előtt az országbíró egyúttal a kúria elnöki tisztét is betöltötte. Az országbíró, mint zászlós úr, a saját zászlója alatt köteles volt harcba vonulni. Kétféle zászlós úr volt: 1. Nagy zászlósok: nádor, országbíró, horvát bán, tárnok-mester; 2. kiszászlósok: főudvarmester, főajtónálló, fő-asztalnok, főpohárnok, főlovászmester és a testőrség kapitánya.
Palóc-utca. A Gömb-utcától a Szegedi-útig tart.
— A palócok a magyarral rokon, török (kabar, kun) néptől származtak és valószínűleg a honfoglalás idején költöztek hazánkba és a magyarsággal fajilag, nyelvileg egybeolvadtak. A palócok neve valószínű a polovc szláv szóból ered, amely síkság-lakót jelent. Heves, Gömör, Nógrád és Borsod vármegyékben laknak. Beszédük éneklő hangsúlya a zárt e és a kettős hangzók alkalmazása, valamint az a-juk különbözteti meg a magyaroktól. Mikszáh Kálmán örökítette meg regényeiben a palócok észjárását és gondolkodás-módját.
Palotai-út. A Faludi-utca folytatásaként a Göncöl-utcába torkol.
— A Palotai-út egy régebbi, Rákospalotára vezető út maradványa.
Pannónia-utca. Az V. kerületből jön, Angyalföldhöz a Dráva-utcától a Révész-utcáig terjedő része tartozik. Hajdan Váci-útnak, majd később Gödi-útnak, végül a Pannónia gőzmalomról Pannónia-utcának nevezték el.
— Pannónia a rómaiak tartománya, amely magába foglalta hazánk dunántúli részeit, a Dráva-Száva közét, valamint Ausztria, Stájerország és Krajna keleti részeit. Nevét a kelta eredetű lakóitól, a pannonoktól kapta, akik törzsekre osztva éltek a területen. Octavianus császár kezdte meghódításukat Kr. e. 35-ben, földjüket viszont Trajánus szervezte meg és tette római provinciává, hol virágzó városok keletkeztek, így Aquincum is, melynek története összefüggő Angyalföld helytörténetével.
Párkány-utca. A Révész-utcától a Vizafogó-utcáig,
— Párkány esztergommegyei nagyközségnél Lotharingiai Károly és Szobieszki János 1683. október 7-én, a törökök felett fényes győzelmet aratott.
Pattantyús-utca. A Fóti-utat a Tüzér-utcával összekötő rövid utcácska.
— Régebben pattantyúsoknak a tüzéreket nevezték (bővebbet a Tüzér-utcánál).
Petneházy-utca. A Váci-utat a Tatai-utcával összekötő utca.
— Petneházy Dávid kurucezredes (1645—1687) előbb Thököli Imre katonája volt, akit 1684-ben török fogságba vetett. Szabadulása után Lipót király szolgálatába lépett és 1686-ban Buda ostrománál, mint a lovasok vezére, magát kitüntette.
Pozsonyi-út. Csak a Dráva-utca feletti részével tartozik Angyalföldhöz.
— Pozsony jó darabig a magyar királyok koronázó városa és az országgyűlések színhelye volt.
Pulszky-utca. A Visegrádi-utca és Váci-út között.
— Pulszky Ferenc archeológus és politikus Eperjesen 1814-ben született és 1879-ben Budapesten meghalt. 1848-ban előbb pénzügyi, majd külügyi titkár volt. Kossuth diplomáciai megbízással Angliába küldte, ahonnan csak 1866-ban tért vissza. 1869—1894-ig a Nemzeti Múzeum igazgatója volt s azt nagybecsű gyűjteményekkel gyarapítottta.
Rába-utca. A Dunától a Váci-útnak tart.
— A Rába a Duna jobbparti mellékfolyója, mely Stájerországban ered, hossza 398 kilométer.
Rákospalotai-út. A Vácí-úttól a Jász-utcáig tart és nem vezet Rákospalotára.
— Részletes emlékeztetőjét Angyalföld környéke című részben olvashatjuk.
Ránki-utca. A Baba-tértől indul és a Rákospalotai-útba torkollik.
— Ránki-fürdő abaújmegyei savanyúvízű fürdő. Nevezetessége, hogy Zsigmondy Vilmos által 1869— 1875. között fúrt artézi kútjának vize, időközönként gejzir módjára szökik a magasba.
Reitter Ferenc-utca. A Róbert Károly-körúttól a Balzsam-utcáig halad.
— Az utcát Reitter Ferenc miniszteri tanácsosról, a Közmunkák Tanácsának első mérnökéről nevezték el, aki a Duna partját szabályozta és építette s felvetette a Nagykörút vonalán a hajózható Duna-csatorna tervét.
Révész-utca. A Dráva-utcával párhuzamosan halad a Dunától a Váci-útig.
— Révésznek azt a hajóst nevezzük, aki a folyóvizek két partja között komp segítségével az átkelést vezeti, Jenő lakói többnyire révészek voltak.
Róbert Károly-körút. A Váci-úttól a váci vasúti vágányokig tart. Előbb Hajtsár-út és Külső-Hajtsár-útnak, 1879-től Hungária-útnak, 1894-től Hungária-körútnak, 1930-tól Hungária felső-kőrútnak, majd 1938-tól Róbert Károly-körútnak nevezik.
— Róbert Károly az Anjou-házból származó királyunk, Nagy Lajos király apja, akit mint előzőkben említettük, a Oampi Rákoson, tehát Angyalföldön királlyá választottak.
Rozsnyai-utca. A Váci-utat a Röppentyű-utcával köti össze.
— Rozsnyai Mátyás gyógyszerész és kémikustól nyerte nevét, aki 1831. május 4-én Szabadszálláson született és 1895. augusztus 5-én Aradon halt meg. ő írta az első magyar sakk játék könyvet és a kinin keserű ízét ő vette el, ami alkalmassá tette, hogy gyermekek részére is adagolható. Találmányát ingyenesen adta át a világnak. Készítménye egész világon elterjedt, hivatalos neve: Chininum tannicum insoidium Rozsnyai.
Röppentyű-utca. A Gömb-utcától a Rákospatakig halad.
— Röppentyű, vagy rakéta vaslemezből készült henger, melyet távoleső pontok lövésére használtak. Tulajdonképpen a benne felhalmozott, hátsó nyílásán kitóduló lőporgázok hajtották és az elejére alkalmazott gránát a becsapódás pillanatában robbant. Az ágyúk használata óta a röppentyű hadi használata megszűnt.
Sió-utca. A Dunától a Váci-útig ér.
— A Sió, Siófoknál szakad ki a Balatonból s a Kapossal egyesülve a Sárvízbe ömlik. Medrét 1683-ban csatornázták s a Balaton felesleges vizét vezeti le.
Süllő-utca. Az Esztergomi-utat a Váci-úttal köti össze.
— Süllő a Duna és mellékfolyóiban élő hal. A Balatonban élő nagyobb példányokat balatoni fogas néven ismerjük.
Szabolcs-utca. 1875 előtt Antal-utca néven volt ismert. A déli része a VI. kerülethez tartozik, angyalföldi része az Aréna-úttól a Róbert Károly-körútig tart.
— Szabolcs, Anonymus szerint a honfoglaló magyarok egyik vezérének, Elődnek a fia, aki Mén Maróttal hadakozott és Szabolcs várát alapította.
Szegedi-út. A Gömb-utcából indul ki és a Rákosrendező p. u.-ig halad.
— Szeged törvényhatósági joggal felruházott, hazánk második legnagyobb városa, a Maros és Tisza összefolyásánál. 1879. március 12-i árvíz 5585 házát rombadöntötte. Újra épült. Híres egyeteméről és paprika terméséről.
Szekszárdi-út. A Váci-úttól a Palotai-útig terjed.
— Szekszárd Tolna megye székhelye. Garay János költőnek születési helye és a magyarországi selyemtermelés központja.
Szent László-utca. A Róbert Károly-körúttól északra haladva. Újpest határáig terjed.
— Szent László, Árpádházi nagy királyaink egyike és a magyarok legnagyobb vezéralakja. Helytörténetünkben is szerepel.
Szilas-utca. A Rozsnyai-utca folytatása.
— A Szilas-patak Budapesttől északra fekvő szomszédos községek patakja.
Szobor-utca. A Váci-úttól a Palotai-útig.
— Nevét a mellette álló, 1890-es években felállított bronzszobrok öntőműhelyétől, a Szoborgyártól kapta.
Tahi-utca. A Tomori-tértől indul és a Tatai-utcáig tart.
— Tahi Antal grafikus és tájképfestő, született 1855-ben és 1902-ben halt meg, Budapesten.
Takács-utca. A Váci-út és Tomori-utca között.
— Dukál Takács Judit költő, született 1795-ben Dukán és 1836-ban Sopronban halt meg. Előbb népies hangú dalokat írt, majd a klasszikus formákhoz és az elmélkedő költészethez hajolt. Takácsoknak nevezték azokat a mesterembereket, akik házi szövőszéken szőttek.
Tar-utca. A Mohács-utcától a Róbert Károly-körútig haladó rövid utca.
— Tarnak nevezi a magyar a kopasz fejet és vegetáció nélküli földeket. A törököket tarfejűek-nek nevezték.
Tatai-út. A Szegedi-úttól Újpest határáig tart és határutcája Angyalföldnek.
— Tata komárommegyei nagyközség, járási székhely. Régi vára királyi birtok volt. Egyébként az Eszterházyak várkastélyáról és parkjáról nevezetes, hol a közelmúltban szabadtéri előadásokat tartottak.
Teve-utca. A Róbert Károly-körúttól, a Tomori-térig tart.
— A teve kérődző, kétujjú állat, a hátán egy vagy két zsírpúppal. Szétterülő, zsírpárnázott ujjai kiválóan alkalmassá teszik a homoksivatagokban való járásra. A hátán levő púpokba rejti szomjúságát csillapító szerveit. Ázsiából jött ősmagyarok is hoztak magukkal tevéket.
Tilinkó-köz. Az Árva-utcát a Balzsam-utcával köti össze.
— A tilinkó, nomádéletű pásztorok fúvóhangszere. Ősmagyar hangszernek is nevezhetjük. Javított alakját, mely két és féloktáv terjedelmű, Erkel Ferenc hatásosan használta fel „Bánk-bán“ operájának tiszaparti jelenetében. Fűz- és bodzafából készült alakját, melyet közönségesen furulyának neveznek, a gyermekek maguk készítik és használják.
Toborzó-utca. A Gács-utca felett, a Váci-úttól a Balzsam-utcáig halad.
— A toborzó, vagy verbunkos, híres magyar tánc, melyet katona-toborzás idején jártak. Híres toborzókat költöttek Bihari János és Lavotta János.
Tomori-tér. A Teve-utca, Vizafogó-utca és Tahi-utcák által határolt térség.
— Tömöri Pál kalocsai érsek vezette a mohácsi síkon a maroknyi magyar sereget, a hatalmas török sereg ellen. Minden hősi küzdelem ellenére elpusztult seregével együtt 1526. augusztus 29-én.
Turóc-utca. A Dunától a Cserhalom-utcáig halad.
— Túróc a Vág baloldali mellékfolyója. A Magas-Tátrában ered, s folyóvidéke termékeny lapály. Ruttka melett ömlik a Vágba. Nevet adott a folyása menti vármegyének is. Hossza 60 km.
Tünde-utca. A Váci-úttól a Fóti-útig ér.
— A Csongor-utca emlékeztető része nyújt nevéről felvilágosítást.
Tüzér-utca. A VI. kerületből jön, angyalföldi része az Aréna-úttól a Róbert Károly-körútig folytatódik.
— Tüzérnek (régen pattantyúsnak) az ágyús fegyvernemnél szolgáló katonákat nevezik, akik az ellenséget már messze-távolságból tűz alá tudják venni, erősségeket, várakat vívnak. Ismerünk tábori-, mozsár-, vár-, hegyi-, hajó-, parti-, gépágyús- és légvédelmi tüzéreket.
Újpesti rakpart. A Margithídtól Újpestig húzódó rakodó-partnak a neve.
Üteg-utca. A Róbert Károly-körúttól Újpest határáig tart.
— Ütegnek (batterie) nevezik a tüzércsapatoknál az alosztályokat. Egy tüzérezredben átlag négy üteg van. Egy üteg 3—4 ágyúból áll. Az üteg a tüzérség legkisebb taktikai egysége.
Váci-út. Angyalföld területén délről észak felé húzódó fő útvonal. Előbb Vaiczner Landstrasse, majd Országút, később Külső-Váci-út a neve. Tulajdonképpen Vácra vezető országút.
— Vác megyei város a Duna partján. Kr. u. 40-ben létesült. Püspökségéről és vasúti gócpontjáról nevezetes.
Vágány-utca. Angyalföldnek az Aréna-úttól a Róbert Károly-körútig tartó keleti határutcája.
— Vágánynak (sínnek) nevezik azt a vasúti pályatestet, amelyen a súlyos vonatok nagy sebességgel és biztosan közlekednek. Acélból készülnek és párhuzamos szálakban futnak, talpfákra szerelve, egymás mellett.
Véső-utca. Az Esztergomi-úttól a Váci-útig haladó utca.
— A véső különböző anyagok vájó munkájához szükséges, ékvégű, éles acélszerszám. Nyélből és pengéből áll. Rendeltetésük szerint: kő-, fa-, vas-, lapos, félhold-alakú stb. vésőket ismerünk.
Veszprémi-út. A Váci-úttól a Tomori-utca felé halad.
— Veszprém a hasonló nevű vármegye székhelye. Régi püspöki székhely, melyet Szent István még 1009-ben alapított. A veszprémi püspök a királyné kancellárja volt, azért őt illette mindenkor a királyné koronázása.
Visegrádi-utca. A Szent István-körúttól indul ki s Angyalföldön a Vizafogó-utcáig halad.
— Visegrád nagyközség a Duna jobbpartján fekszik, a fővárosnak kedvenc nyaraló és kiránduló helye. Romokban heverő vára a tatárjárás után épült. Róbert Károly és Mátyás királyok visegrádi palotái messzeföldön híresek voltak. A visegrádi várban őrizték 1310-től 1526-ig a magyar szent koronát. A visegrádi Salamontoronyban őrizték Salamon királyt; 1543—1684-ig némi megszakításokkal török kézen volt. I. Lipót rendeletére bontották le várának nagy részét.
Vizafogó-utca. Az angyalföldi védgáton húzódó útvonal. (Megjegyzés: ma Népfürdő utca.)
Zsilip-utca. Nyugatról keleti irányban, az Esztergomi-úttól a Váci-útig halad.
— Zsilipnek nevezik a folyóknak, vízmedencéknek elzáró nyílásait, melyeket duzzasztás vagy lecsapolás céljából építenek.